2018-ig a fővárosban garantált közösségi közlekedéssel jutottam el A-ból B-be, de miután a fonódó villamos szerkesztése után lezárták az elővárosi piros vonatokat, meguntam mindent és vettem egy autót. Onnantól négy keréken közlekedtem a legtöbb célomig, még a közeli ABC-be is volt, hogy dolgos kis japán szamarammal indultam el bevásárolni. Nagyszerű volt végre kényelmesen utazni, nem megfázni a buszon, villamoson a tisztelt utastársak influenzás ásításától.

2020 júliusában viszont biciklire ültem, és azóta egyre többször választom a drótszamarat. Hogy mi vezetett idáig, azt most gyorsan 5 pontban foglalom össze Neked.

1., Egyszerűen többet akartam mozogni

Illetve engem akartak mozgásra bírni, ezért biciklire tettek a Balatonon, hogy a 38 fokos júliusban tekerjünk el Almádiból Füredre és vissza. A szenvedős út roppant tanulsága az volt, hogy a kerékpározás nem csak mozgásnak teszi meg, hanem élménynek is. Sokkal nagyobb felbontást nyer így a világ.

2., Barátok és ismerősök

Vannak barátaim és ismerőseim, akik már egy ideje súlyos tízeseket pakolnak a pedálba hónapok, talán évek óta. Többször megvívtam velük az autós vs. bringás szkandert is: meg akartam végre tapasztalni, hogy miért panaszkodnak eme közösség tagjai mindenre, ami főváros.

3., Büntetett autósok

Az autózás egyébként drága üzem, egy csomó adóval és teherrel lehúznak minket egy gyenge minőségű, veszélyes és közlekedhetetlen úthálózatért cserébe. Megértem, aki utálja az autósokat, de sokkal többet fizetünk az államkasszába, mint a bringások, ugye (egyazon célból). Aztán kiszámoltam: ha útjaim egy bizonyos százalékát tekerve tenném meg, akkor havonta több ezer forintot megspórolhatnék és még a parkolásért se vágnának meg, ha éppen a nagy sietségben elfelejtem elindítani az órát.

4., Puzsér & Greta, avagy ez így nem mehet tovább

Friss autósként találkoztam a Sétáló Budapest programjával, és nagyjából ekkor kapott nagy nyilvánosságot a svéd Bolygó kapitánya, Greta Thunberg is. Láttam a klímasztrájkot és hallottam az üzenetet, miszerint a belváros levegője belélegezhetetlen. Kocsiban és a BKV-n egymás szagától fulladozva ez nem tűnik fel annyira, de egyszer aztán lehúzott üveggel ragadtam a dugóban... Budapest levegője minősíthetetlen, de erről még írok külön.

5., Pozitív tapasztalatok

Még csak néhány úton vagyok túl, de máris annyi érdekes és értékes élményt és tapasztalatot gyűjtöttem, amire autósként esélyem se lenne, hogy már csak ezek alapján is sokkal inkább bringa, mint autó. Persze van a dolognak egy sor hátulütője is, ezeket sem fogom eltitkolni a bejegyzésekben.

És minden jó tanácsot szívesen meghallgatok! :)